Egyik este találomra betértünk J-vel kerületünk egyik éttermébe. Szokásos külvárosi vendéglátó egységre számítottam, de már az elején feltűnt az ízléses, faborítású, sejtelmes bejárat a valaha jobb időket látott, kihalt utcában.
Az ajtón belépve hatalmas bárd (?) állta utunkat. Hamarosan megjelent egy pincér, talpig kalózba öltözve és beinvitált minket a nagyterembe. A hely egy kalóztanyát idéz, a padlózatban kis tavacskák, rengeteg teknőssel és kishallal, mintha egy szigeten lennénk. A bútorok fából és kötélből, a falon fegyverek és viharlámpa. Az evőeszközök pedig egy fa kincsesládikában vannak az asztalon, hófehér, keményített partedlivel. Az étlap is egészen egyedi: faborítású könyv, mártott papírlappal. Az italok cserépkupában érkeznek, a hamutartó is cserépedény, fedéllel kérem!
Alig bírunk választani a fantáziadús elnevezésű és összeállítású ételekből. Vasárnap lévén „Vasárnapi libaleves fazékban” az első számú választásom. Felajánlják, hogy hoznak két csészét, így mindketten tudunk belőle enni. A leves valóban egy a nagyanyáinkat idéző piros fazékban érkezik a hozzá tartozó fém merőkanállal. A libahús porhanyós, a leves ízletes, a maceszgombóc és zöldség nincs szétfőzve. Amint megettük, jön is a pincér, hozza a második fogást. Én megelégszem a „Vitorlamester salátájával”, J. „Szédülős Jack kedvencét” eszik. A saláta fatálon érkezik, friss, ropogós, melyet fűszeres pulykamell csíkokkal és füstölt fürjtojással gazdagítottak. Minderre a fűszeres, fokhagymás majonézmártás teszi fel a koronát.
J. szédülős étke is dobogós: fanyelű fémserpenyőben hozzák a natúr pulykamellet tejszínes, sonkás, gombás raguval, sonkás rizzsel és burgonyafánkkal. A pulykahús omlós, nagyon jól harmonizál a raguval, nem élnek külön életet. A rizs is teljesen hozzáidomul a sonkadarabkákhoz, nincs szárazra főzve.
Plussz szolgáltatásuk a szülinapi köszöntés: a hajóharang megkongatása után fekete lepelbe és aranyszínű maszkba öltözött felszolgáló hozza ki a tortát az épp ünneplőnek, zene kíséretében, majd tapsra szólítja fel a többi vendéget. Jópofa dolog, de a mi vacsoránk alatt 3 szülinapos is volt, így háromszor kellett abbahagynunk az evést.
Azóta már többször is voltunk itt, és mindig ugyanazt a figyelmességet, kiszolgálást és minőséget kaptuk. Ja és az árak is barátságosak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.