Ebbe a spanyol tapas bárba kisebb társasággal érdemes menni, mert így esélyes, hogy mindent végig tudunk kóstolni, hisz egy ember elbír 4-5 tapas-szal. Ugyanis itt minden finom!
Autentikus spanyol berendezés, vendégmarasztaló hangulat. A tapas-ok egyszerre érkeznek, mintha egy középkori lakomán lennénk.
Mindkét levesből kérünk: Crema de calabacin (cukkini krémleves) és Gazpacho Andaluz (hideg zöldségleves) szerepel az étlapon. A krémleves tökéletes állagú, kicsit darabos, így biztosra vehetjük, hogy nem porból van. A hideg zöldségleves markáns, fűszeres, sűrű paradicsomlevesre emlékeztet.
Előételként nagy kedvencemmé vált az Ensaladilla rusa (majonézes tonhalsaláta). Maroknyi tálkában érkezik az ízorgia, de mivel nagyon tömény, pont elég. A tonhal mellett több zöldség is van a salátában, melyek tökéletesen harmonizálnak. A reszelt sajt sem hiányozhat a tetejéről.
A bemelegítés után jön az igazi eszem-iszom: Albondigas de carne (paradicsomos húsgolyók), Solomillo de cerdo con cebolla y machego curado (vaslapon sült sertéshús dinsztelt hagymával és sajttal), Jamon con espinacas (fokhagymás spenót tejszínnel, sonkával), Berenja con queso (sajttal sült padlizsán), Patatas alioli (sült krumpli fokhagymás majonézzel)….. Minden étel egyszerű, de mégis markáns. A tengeri herkentyűket és a széles, spanyol borválasztékot legközelebbre hagyjuk.
Egyedül a pincérek rontják az összképet: a pultot támasztva ráérősen cigiznek, miközben már kérnénk a következő fogást. Vagy ez a mediterrán?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.